Nincs mese, télen az ember sokszor valami édeset kíván még akkor is, ha túl tud lépni Micimackó és a méz bensőséges kapcsolatán, és előszeretettel hivatkozik egyfajta természetadta feloldozásként az összes állatfajra amelyik extra tápanyagot raktároz ebben a farkasordító hidegben. Magyarul: nassoljunk, de azonnal!

Én már napok óta valami salátafélét kívántam, de a fentiek miatt valahogy nem jött az ihlet a rukkola, prosciutto és társai típusú frissítő salátákhoz; valami meleg, édes, pikáns dologra vágytam. Ez született belőle. Előkészítést igényel, de megéri!

 Hozzávalók:

35 dkg sárgarépa

7 evőkanál olívaolaj

3 evőkanál akácméz

1 narancs leve (ha némi gyümölcshús is megy bele, csak mégjobb lesz)

1,5 chilipaprika

3 db nagyobb pritaminpaprika

0,5 kg csirkemell

kevés só

Elkészítése:

A répából cimeszt készítek úgy, hogy előző este uborkareszelőn vékony szeletekre reszelem, majd egy napra lezárt dobozban a hűtőbe küldöm pácolódni az olívaolaj, a méz, a narancslé, az apróra vágott chilipaprika és egy csipet só társaságában.

Másnap a pritaminpaprikákat kicsit megszurkálom majd 220 fokon rácson megsütöm. Amikor feketére sült a héjuk, kiveszem és egy műanyag edénybe dobom mindhármat, az edényt alufóliával lefedem. Így a gőz bent marad, kb. 10 perc alatt összeesnek a sült paprikák és a megfeketedett héjukat könnyen le lehet húzni. A héjtól való megszabadulás után ami marad: édes, puha paprikahús; ezt felcsíkozom és tányérra teszem.

Az egy nap alatt pácban megpuhult répakarikákat lecsepegtetem, a páclevet nem öntöm ki, hanem a felcsíkozott csirkemellet megáztatatom benne pont addig, míg forró vokban megpirítom a répakarikákat. A pirítás addig tart, míg a szélük kicsit feketedni kezd. Nem kell megijedni, nem ég oda, csak karamellizálódik a méz rajta és a forróság előhozza a chili csípősségét. Ha már jó, a tányérra teszem ezt is a sült paprika mellé.

Végül a páclében megáztatott csirkemell csíkokat is a vokba dobom és roppanósra sütöm pont ugyanúgy, mint előzőleg a répát, hogy a méz egy kissé megkaramellizálódjon a húson. Ha kész, mehet ez is a tányérra.

A végeredmény egy szívet-lelket melengető édes-pikáns téli saláta, aminek a fogyasztása kizárólag a szobában szőnyegen ülve, hátunkat a radiátornak vetve ajánlott.