Van olyan ismerősöm, aki néha napokig nem eszik kenyeret és nem hiányzik neki. Nekem hiányozna.

Szeretem akár cipó, akár hosszúkás francia, akár magos, akár foszlós fehér vagy éppen barna; szeretem, ha a héja ropog a fogam alatt, szeretem, ha a puha belsejét Buborék (2 éves) két kézzel tömi a szájába, szeretek krémlevest süríteni vele, és szeretem akkor is, ha már kicsit megszikkadt, vajas pirítóshoz az a legjobb. A kenyérben az a fantasztikus, hogy millió féle lehet, mindenki ki tudja kísérletezni a számára legmegfelelőbbet tükörtojás mellé reggelihez, uzsonnára szendvicsnek, főétel mellé húsokhoz és mártásokhoz, vagy akár csak úgy magában.

Nekem ez az egyik legjobban sikerült, tömör, de mégis lágy, a dió pedig különösen finomra pirul a héjában.

Hozzávalók:

30 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt

10 dkg búzaliszt

1,5 evőkanál darált dió

1,5 evőkanál zabpehely

2,5 dkg élesztő

3 dl melegvíz

2 evőkanál olaj

1 teáskanál tengeri só

1 teáskanál cukor

 

Elkészítése:

A kétfajta lisztet összekeverem, majd a dagasztógép táljába szitálom (mindig mindenhez átszitálom a lisztet bármi is készüljön később belőle, ránézésre is finomabb textúrájú lesz és a belőle készült tészták is lágyabbak lesznek).

A közepébe egy kis lyukat fúrok, beleöntöm a cukrot és a víz felét, majd belemorzsolom az élesztőt. Kb. 10 percig hagyom, hogy az élesztő felfusson, utána beleöntöm a megmaradt hozzávalókat és alaposan kidagasztom (20 percnél kevesebb időre be sem kapcsolom a dagasztógépet, úgyhogy nálam minden kelt tésztával minimum ennyit dolgozik). A zabpehelytől könnyebb lesz az amúgy sűrű, rozsos massza; és valóban fontos, hogy ne apróra vágott, darabos dió kerüljön a tésztába hanem alaposan ledarált, mert süléskor csak így kap finom, pirult diós héjat a kenyér. 

Ha kellően összedolgozta a gép a tésztát, meleg helyen duplájára kelesztem majd újradagasztom kb. 10 percig. A végeredmény egy, a megszokott kenyértésztáknál puhább, ragacsosabb tészta lesz. Ezt sütőpapírral borított lapra teszem, a tetejét megkenem hideg vízzel, kissé bevagdosom és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 45-50 percig sütöm.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Langyosan, vajjal, kéksajttal a tetején a legfinomabb.

Szerző: Padlásszoba  2010.01.31. 16:30 Szólj hozzá!

Címkék: kenyér

A bejegyzés trackback címe:

https://padlasszoba.blog.hu/api/trackback/id/tr501717279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása