Van olyan ismerősöm, aki néha napokig nem eszik kenyeret és nem hiányzik neki. Nekem hiányozna.Szeretem akár cipó, akár hosszúkás francia, akár magos, akár foszlós fehér vagy éppen barna; szeretem, ha a héja ropog a fogam alatt, szeretem, ha a puha belsejét Buborék (2 éves) két…

Ha tél, akkor forró csoki, ez nem is kérdés.Mint ahogy az sem, hogy mivel nem volt jegesmedve a felmenőim között, kissé nehen viselem, hogy lassan térdig ér a hó az udvaron és tartósan 25 fok alatt van a hőmérséklet. De mivel januári tavasz ezen a szélességi körön kevéssé…

Nincs mese, télen az ember sokszor valami édeset kíván még akkor is, ha túl tud lépni Micimackó és a méz bensőséges kapcsolatán, és előszeretettel hivatkozik egyfajta természetadta feloldozásként az összes állatfajra amelyik extra tápanyagot raktároz ebben a farkasordító…

Egy blog indítása furcsa érzés. Sokat gondolkoztam rajta, vajon kell-e egy újabb amatőr gasztroblog vagy egy újabb botcsinálta rímfaragó blog vagy egy újabb "gondolkodjuk az élet értelmén"-blog.Terveim és reményeim szerint ez a blog behatárolhatóan egyik sem…

Blogot kaptam az Embertől.Egyszer csak a képembe tolta a regisztrációt és a jelszót mondván, hogy nem erőszak, de írnom kéne és ezúttal végre nem az asztalfióknak. Hogy mit? Recepteket, verseket és filozofikusnak hitt eszmefuttatásokat.Hétköznapokról, emberekről, ételekről,…